02 | Denzitás

Mindössze két évezreddel ezelőtt még csak 200 millió ember élt a Földön, egy évszázada már 1 milliárdan voltunk. Mára meghaladtuk a 7 milliárdos létszámot, s csak újabb fél évszázad múlva ár 12 milliárdan leszünk. Ez azt jelenti, hogy többen leszünk, mint ahányan mai értelmezés szerint a bolygón elférnénk – de pontosabban fogalmazva, már most is sokkal többen vagyunk.

Hacsak nem fogjuk radikálisan lecsökkenteni a népesség létszámát 200 millióra – hogyan tudjuk felosztani egymás között a felszínt? És eddig még csak az emberekről ejtettünk szót, mellettünk a növényeknek, állatoknak is helyre van szükségük.

Az előttünk álló évtized legnagyobb kihívása a denzitás kérdése lesz. Ez nem az emberiség létszámára vonatkozik, hanem mindazon felületeket érinti, amin az érintetlen vagy mesterséges természeti környezet fog osztozkodni.

03 | A legkarcsúbb torony

A felhőkarcolók egykoron drága ékszerei voltak városoknak és nemzeteknek, ahol a kiváltságosok a tömegek felett pompás kilátással élhettek és dolgozhattak. Ha 12 milliárdan szeretnénk élni 200 milliós létszám helyett – meg kell próbálnunk elhelyezni a létszámot akkora területre, amit kevesebben foglalnánk el eredetileg.

A felhőkarcolók műfaja elengedhetetlen a holnap tervezési eszköztárából – ahhoz, hogy elég szabad helyet hagyjunk magunk körül a Föld többi lakójának. Nem lehetőség, hanem szükségszerűség. A tornyoknak hatékonynak és megfizethetőnek kell lenniük. A legújabb, legkreatívabb műszaki megoldásokkal kell dolgozzunk, hogy az építkezés és üzemeltetés ökológiai lábnyomát minimálisra tudjuk csökkenteni. A mi javaslatunkban a lehetséges legkarcsúbb toronyra dolgoztunk ki javaslatot.

04 | Elrendezés

A jövő tornyát fel kell szabadítsuk a lépcsőházak és liftmagok kötöttségei alól. Külső, „sky-train” vonatok járják a homlokzatot, hogy a napi szintű közlekedési és szállítási igényeket kielégítsék. Vészhelyzetben automatikusan landoló kapszulák és drónok végzik a menekítést, a menekülő lépcsők egyébként sem hatékonyak ilyen magasságban.

Az ideális torony alaprajzi keresztmetszet egy közepes méretű család általános lakásmérete. Ha nagyobb térre van szükség, úgy azt több szint összenyitásával kell megoldanunk. Ezáltal egyfajta függőleges, egy-utcás falu képe rajzolódik ki elénk.

05 | Teherhordó szerkezet

Egy vékony és magas torony esetében külön kihívás a teherhordó szerkezet megoldása. A szélteherrel számolva, egy ilyen alakú felhőkarcoló reálisan 300-400 méteres magassági korlátba ütközik, és a földön szét is kell osztanunk a pontszerűen jelentkező önsúlyból adódó terhelést, melyet a talaj nem tudna felvenni kis területen.

Ahhoz, hogy a torony magasabb lehessen, és kis alapterületet használjunk fel az alapozáshoz, az űrből érkezik a segítség, speciális fix pályán „mozgó” műholdhoz rögzítjük a felhőkarcolót felülről, mely műhold folyamatos erőt fejt ki a Földtől való távolodáshoz.

A földrengések és viharos szelek esetére 50 emeletenként kiegyensúlyozó terheket építünk be üreges fémgömbök segítségével.

06 | Közművek

Az újfajta lakósűrűség új megoldásokat indukál a közművek tekintetében. Az energiaellátás és a fűtés-hűtés megoldható helyes árnyékolástechnikával és napelemekkel, de fel kell készüljünk a következő „arany-lázra”, melyet a szűkülő ivóvízkészlet hozzáférés fog elindítani.

A közlemúlt fejlesztése egy olyan finom hálós szövet alkalmazása homlokzatokon, mely a magas légkörben szálló párát tudja ivóvízként összegyűjteni. A bolygón sok helyütt a felszínen nem áll rendelkezésre elegendő ivóvíz készlet, de a magas légköri áramlatokban ezt sokszor mégis megtaláljuk. Az 50 szintenként elhelyezett súlyok, melyeket a földrengésekre méreteztünk, egyfajta víztornyokként is tudnak így működni.

A tornyokat olyan sűrűn tudjuk elhelyezni, hogy az összegyűjtött szennyvizet, a talaj felszíne alatti tárolókban baktériumok segítségével meg tudjuk tisztítani, majd öntözésre a környezetben felhasználni.

07 | Közterek

Minden torony egyutcás faluként működik. A falunak szüksége van közterületre, melyek a tornyok talajon történő befogásánál kialakuló, árnyékolt területek, a tornyokat az alapozáshoz rögzítő kábelezések közötti-alatti térben adódnak. Az innen látható parkok egyben az öntözött termőföldek is, melyek részint szolgálják a „falu” lakosságát.

08 | Homlokzat

Az épület homlokzata úgy épül fel, mint az emberi bőr, több rétege van, és minden rétegnek van funkciója. A legvaskosabb elem a teherhordó szerkezet, mely több egymásba kapaszkodó spirális elemből tevődik össze, a szél- és az önteher hordására és szétosztására. A tervezés során a kontúrt szélcsatorna kísérletekkel lehet optimálisra formázni.

A következő réteg a vízgyűjtő szövet, ami egy erősen perforált lepedőre emlékeztet, melyen a levegő átáramlik, de az apró lyukakon a vízcseppek már fennakadnak, és azok több szintenként összegyűjtésre kerülnek.

A homlokzat külső felületén spirális elrendezésben sínek találhatók, melyeken a „sky-train” vonatok tudnak mozogni. A vonatokhoz minden lakásnál van csatlakozási pont. Fontos, hogy több párhuzamos „vasútvonal” is található a homlokzaton, így a csúcsidőn kívül részlegesen a szerelvények a teherszállításban, és a homlokzat karbantartásában vesznek részt. Több vonat ellentétes mozgásirány esetén áttételekkel az utazás energiaigényét is tudja drasztikusan csökkenteni áttétek segítségével.

09 | Telepítés

A PIN tornyok bárhol telepíthetőek. A túlnépesedett város apróbb szabad területeire építhetők fel. A sivatagokban a magasabb légkörben található párának hála zöld oázisként tudnak felemelkedni. A buja erdőkben pedig a fák kivágása nélkül is elférhetnek.