A gardróbszekrény téli szekciója egy hatalmas kihúzható elem, amit így csak a hűvösebb hónapokban látunk, és alap esetben a kabátok sem takarnak ki semmit az előszoba tükörből.

Az alaprajzon sok helyütt megjelenő strangok általánosságban gyengítenék az egységes megjelenést – ezeket a helyeket azonban mindig az atmoszférikus világítás elrejtésére használtuk ki, illetve egy helyütt, a nagyobb méretű konyhai eszközöket rejtő titkos kihúzható elemet csúsztattunk be mögé.

A hálószoba és az öltöző-közlekedő közötti rés magába rejti a vasaló deszkát, a szobainast, és a ruha-szárítót, melyek így mindkét helyiségből közvetlenül kézre esnek, de soha sincsenek szem előtt.

A lakás kis mérete miatt a fehér és a halvány szürke árnyalatait használtuk a színezésben. Ahol nagyméretű falfelületek álltak rendelkezésünkre felhős festést alkalmaztunk – a teret így gondolatilag kinyitottuk a végtelen felé. A beépített bútorok soha nem érnek a mennyezetig, így keltve azt az érzést, hogy a tér felső síkja magasabban van a valóságosnál. És annak ellenére, hogy minden látszó felület halvány vagy fehér színt kapott – van egy rejtélyes, erős, sötét-kék szín, ami minden bútor minden belső felületét beborítja, így a lakás használójában a térről kialakuló kép gazdagabb, és izgalmasabb egy határozott színnel, de az mégsem korlátozza a teret a befogadóban.